tényleg?
"Mi fogyasztók vagyunk, az életszínvonal-megszállottság
melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk.
Mi izgat minket? A színes magazinok, televízió, az 500 csatorna,
egy név az alsógatyánkon, viagra, hajnövesztő, műolaj.
Az egész elkúrt nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy
nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra
gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A
történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs
világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi
válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon
milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem
leszünk! Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk.
Csak akkor tehetsz meg mindent, hogy ha már semmid sincs!
Amit birtokolsz, az birtokba vesz!"
Sajnos sokan élnek így valóban :) de szerencsére egyre több embert ismerek akiknek nem ez az (m)érték és a sorrend